2019 áprilisában jelent meg. A/5 papír méretben, 200 példányban
és e-book formátumban. Kereskedelmi forgalomba nem került.
ISBN 978-615-00-2029-7
Ez a könyv egy ígéret nyomán született. Az utókor ígérete nyomán, akiknek ősei az öntözéses zöldségtermesztés magyarországi meghonosítói voltak, akik munkát és új hazát találtak e földön, akik évtizedek alatt nyelvet cseréltek, de szívet nem. Akik leszármazottai ma csengő magyarsággal éneklik a magyar nemzeti imádságot, de megdobban a szívük a bolgár himnusz dallamaira, mert ők azok, akik 15 éve nemzetiségi önkormányzatot alapítottak, emlékművet állítottak, kulturális műsorokat szerveztek, dokumentum filmeket készítettek, testvérvárosi együttműködést hoztak létre, mert apáiknak, nagyapáiknak tett ígéretük szerint őrzik bolgárságukat a diaszpórában is. És ma, 15 év után ők azok, akik ünnepelnek, emlékeznek és emlékeztetnek, emlékeztetik e könyv írásos nyomával is az utókort arra a bolgár közösségre, amely Felsőzsolcán élt és alkotott, amely közösséget alkotott és része volt a közösségnek.
Nehéz lenne megmondani mit őriznek majd meg a családi legendáriumok, az emberi emlékezet és a történeti-történelmi feljegyzések a felsőzsolcai bolgárságról a későbbi korok számára. Csak remélni tudom, hogy mint azt az előszóban is olvashatták, e könyv hiánypótló műként vonul be Felsőzsolca város és a Felsőzsolcai Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat történetébe. Az első tizenöt év történéseit, emlékeit gyűjtöttem itt csokorba, vetettem papírra és tettem elérhetővé digitális formában. De hiszem, hogy a Guttenberg galaxison túl, digitális világunk bitekbe zárt emlékezete tovább írja a világhálón e történetet is.
Egy nemzetiség fennmaradásában, tudatának ápolásában, nyelvi és kulturális funkcionálásában nem valami általános központi irányelvekre, hanem a nemzetiségi csoportok működőképes belső erejére kell támaszkodni, hogy e sorsközösségnek az eredeti hazához kötő szálait a nyelvi-kulturális komfortérzet tartós hiánya ne lazítsa meg. A Felsőzsolcai Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat első tizenöt éve eklatáns példája ennek a törekvésnek, hiszen a nyelvvesztés természetes folyamata mellett a nemzetiségi örökség őrzőiként emlékművet állítottak, s a diaszpórában is megőrizték a kulturális identitásuk alapjait jelentő vallási és nemzeti ünnepeiket. A testvértelepülési kapcsolattal és a Bulgáriába szervezett utazásokkal pedig a nyelvet már nem beszélő sokadik generációnak is egyértelműen megmutatták, hol a körző hegye. Ha nem is mindig tudatosan, ha nem is politikusi észjárással, de ők itt, a Sajó partján megértették és megvalósították – sőt, hiszem, hogy ebben példát mutattak nem csak Magyarország, de Európa többi (bolgár) nemzetisége számára is – hogy nem csak globálisan, hanem bolgároknak és magyaroknak közösen, mélyre hatolva kell fenntartaniuk, ápolniuk a nemzetiségi komfortérzetet. És ebben – ahogyan eddig is, úgy – a jövőben is meghatározó szerepe volt és kell, hogy legyen a vidéki nemzetiségi önkormányzatoknak. Felsőzsolcán az örökség őrzői adtak és adnak: kulturális kincset, kőbe vésett emléket, hagyományt, kapcsolatot. S közben persze részei lettek az egésznek. Magyarországon, a bolgár diaszpórában, draganovói bolgárok leszármazottaiként, négy generáció alatt váltak a bolgár örökség őrzőiként lokálpatrióta felsőzsolcaiakká.
A könyv PDF formátumban letölthető a képre kattintva!
Egy város. Egy közösség. Egy egyesület. Két évtized története. Közösség szervezés, rendezvények, hagyományőrzés, oktatás-nevelés. Felsorolni is nehéz mennyi mindennel foglalkozott és foglalkozik a húsz éve alakult Együtt Felsőzsolcáért Egyesület. Egy civil szervezet, amely lelkes, lokálpatrióta, tenni akaró városlakók kezdeményezésére jött létre, egy egyesület, amely több mint száz tagjával a zsolcai mindennapok alakítója és formálója. Mert az Együtt Felsőzsolcáért Egyesület tevékenysége meghatározó, legyen szó a nyugdíjas közösség programszervezéséről, a hátrányos helyzetű diákok felzárkózását segítő Tanoda programról, nőnapról, majálisról vagy szüreti felvonulásról. Az egyesületnek múlhatatlan érdemei vannak a közösség építésen túl a hagyományőrzésben és ápolásban is. A nagy múltú férfi népdalkör mellett a magyar nóta estekkel Felsőzsolcát feltették a magyar nóta térképére, hiszen a vidéki, kulturális, hagyományőrző tevékenységükkel országos ismertséget és elismerést vívtak ki.
A két évtizedes jubileum kapcsán most e könyv lapjain a teljesség igénye nélkül, tényekkel, fotókkal és QR-kódokról élérhető videókkal, valamint az elmúlt húsz évből ’oly sok szervező, közreműködő szubjektív, de szívet melengető visszaemlékezésével a kívülállóknak bepillantást, a zsolcaiaknak nosztalgikus emlékezést adunk a kezükbe.
Az Együtt Felsőzsolcáért Egyesület őszülő halántékú vezetői és tagjai fiatalos lendülettel dolgoznak ma is, mert hiszik és tudják, hogy munkájuk nem hiába való. Várost építő, közösséget éltető, a jelennek értelmet adó, a jövőt pedig formáló a munkájuk. Az Együtt Felsőzsolcáért Egyesületnek komoly múltja van, fontos szerepe van Felsőzsolca jelenében és bízunk benne, hogy e munka a jövő generációit is inspirálja: Együtt Felsőzsolcáért.